Személyiségzavarral a párkapcsolatban

Az Integrál párkapcsolat a gyakorlatban című könyv 21. modulja megtanítja, és gyakorlatokat nyújt ahhoz a felismeréshez, hogyan ne szeress bele olyasvalakibe, aki árt neked, és fordítva, akinek te is ártasz. Megismertet a személyiségzavarok főbb lehetséges tüneteivel, hogy felismerhesd őket. Segítséget nyújt abban, hogyan reagálhatsz azokra az emberekre, akik ezeket a tüneteket mutatják, különösen, ha szerelmi kapcsolatba kerülsz velük. 

A személyiségzavarokkal élők személyiségjegyei különösen akkor öltenek maladaptív formát, amint az érintettek intim szerelmi kapcsolatba kerülnek. A normál mindennapi életben tanúsított viselkedésük ugyanis gyakran hasonlít a mentálisan egészséges emberekéhez.  

Különbséget tehetsz a kihívást jelentő "negatív" érzelmi reakciók, melyeket minden pár időről időre megtapasztal a kapcsolatában, és aközött a kiszámíthatatlan viselkedés között, amelyet a súlyosabb személyiségzavarokkal és más patológiákkal küzdő emberek működtetnek. Megértheted, hogy az előbbieket régi sebek feltépése okozza, és általában terápiás munkával gyógyíthatók, ezzel szemben az utóbbiakat a hangulat, az énkép és a viselkedés folyamatos instabilitásának mintái jellemzik, és általában nem kezelhetők terápiával, valamint impulzív cselekedetekhez és instabil kapcsolatokhoz vezetnek. 

Fogadd el, hogy a személyiségzavarok tünetei idővel általában súlyosbodnak, és azokat az érintettek gyakran normálisnak és helyénvalónak tartják, annak ellenére is, hogy a tünetek jelenléte hosszú évek óta negatív és gyakran pusztító módon befolyásolja a mindennapi életüket, különösen az intim, szerelmi kapcsolataikat. A modul információt nyújt ahhoz, hogyan ismerheted fel a három leggyakoribb személyiségzavart. 

Kerüld el "A kapcsolat hanyatlásának 22 szakasza" nevű mintát, amely általában azokra a magas tudatosságú empatákra jellemző, akik személyiségzavarral élő partnerrel lépnek intim szerelmi kapcsolatba, és fájdalmasan szenvednek benne. Előzd meg, hogy személyiségzavarral küzdő emberekbe szeress bele (hacsak nem kimondottan ez a szándékod, mivel nagyon izgalmas és átalakító, azaz transzformáló is lehet), tanuld meg, hogyan legyél velük szemben együttérző, és támogasd őket a kihívásaik kezelésében, miközben te magad egészséges határokat tartasz fenn!

Természetesen ez sokat elárul arról is, hogy az adott empatának milyen hiányosságai vannak olyan területeken, mint tudás, tapasztalat, határok, érettség, önszeretet, biztonság és célok (amit ebben a modulban, és a könyvre épülő képzéseken, workshopokon megpróbálunk orvosolni). Mindezek befolyásolják a sebezhetőségüket, és hajlamossá teszik őket arra, hogy erősen vonzódjanak, valamint szexuálisan és érzelmileg függővé váljanak ez elbűvölő és csábító személyiségzavaros partnerektől. Így ezek a kapcsolatok hatalmas lehetőséggé is válhatnak az empaták számára arra, hogy az ezekben a kapcsolatokban megélt drámán és érzelmi fájdalmon keresztül tanuljanak, gyógyuljanak, növekedjenek és felébredjenek. A szakítás elkerülhetetlen, mert általában, amikor az empata kiég, a személyiségzavarral rendelkező személy őt hibáztatja, és továbblép. Ahogy a mondás tartja, egy kapcsolat kialakításához mindig két ember kell, de a befejezéséhez elég egy is. 

Az empaták és a személyiségzavarban szenvedő partnerük közötti kapcsolat hanyatlásának 22 szakasza

 1. Az empata vonzódni kezd a személyiségzavarral rendelkező személyhez. Elindul a kapcsolatuk. Az empata mélyen és feltétel nélkül szeret. Érzelmileg kiteljesedettnek érzi magát, annak ellenére, hogy a személyiségzavarral rendelkező párja nem játszik szerepet abban, hogy erős kötődés alakuljon ki közöttük. Az empata elégedettnek érzi magát, és úgy gondolja, hogy a szeretete viszonzásra talál, pusztán azáltal, hogy párja közelében van.

2. Az empata elhiszi azt a hamis elképzelést, hogy végre találkozott azzal a fajta szeretettel, melyet a legtöbben soha nem találnak meg. A személyiségzavarral élő személy megerősíti ezt az elképzelést azzal, hogy olyan illúziót teremt, amely elhiteti az empatával, hogy ami közöttük van, az valóban különleges. Az empata mély köteléket érez, amiből szinte lehetetlen kiszabadulni.

3. Néha úgy tűnik, hogy a személyiségzavarral élő partner ugyanúgy akarja ezt a kapcsolatot, mint az empata. Valójában azonban olyasvalakit akar, aki időt, energiát és szeretetet fektet bele, és akit teljes mértékben irányíthat. 

4. Ahogy telik az idő, a személyiségzavarral küzdő partner elhiteti az empatával, hogy az empata gyenge, bizonytalan, és még az egyszerű dolgok elvégzéséhez szükséges képességekkel sem rendelkezik. A személyiségzavarral élő partner soha nem fog nyílt támadást indítani, viszont olyan kijelentéseket használ, mint "Nem akarlak bántani, de …", hogy rámutasson a hiányosságokra. A személyiségzavarral élő partner megpróbál átvenni mindent, ami az irányítást szimbolizálja, például a számlák kezelését vagy a vásárlásokkal kapcsolatos döntések meghozatalát, és lenézi az empatát az érdeklődési körébe tartozó és egyéb, az identitását formáló dolgai miatt. Az empata aztán egyre inkább elkezdi elhinni, hogy ő csökkent képességű, és hogy mindenképpen "szüksége van" egy olyan személyre az életében, mint a párja. Tévesen azt hiszi, hogy senki másnak nem is kellene.

5. Egy empata számára ez a kapcsolat lesz a minden, hiszen ő az, aki szerelmes. Szeretetből mindig meg akarja nyugtatni és fel akarja vidítani a személyiségzavarral élő párját, beszélget vele, segít neki, és mindent megtesz, amitől a másik jól érzi magát. A személyiségzavaros partner magát a múltja, a kapcsolatai és a körülmények áldozataként állítja be, ezt projektálja kifelé. Az empata adakozó, tehát ad; megpróbál minden szerencsétlenül, vagy félresikerült dolgot jóvátenni, ami valaha is történt a párjával. 

6. Az empatának jó és tiszta szíve van, és nem tudja elképzelni, hogy a személyiségzavarral élő párjának mély és feldolgozatlan sebei nem ugyanazok, mint a sajátjai. Ezeknek a sebeknek a gyógyítása viszont különbözik a saját sebei gyógyításától.

7. A kapcsolat a személyiségzavaros személyről szól. Az empata lassan döbben rá erre, és eljön az idő, amikor úgy érzi, fél beszélni, felszólalni vagy megharcolni a szükségleteiért és a vágyaiért. A megfelelésre való törekvésében nem akar hangot adni valódi szükségleteinek. Inkább szeretne még mindig szimpatikus lenni, minthogy arra okot adjon, hogy ne kedvelje a másik. Titokban azonban nem túl boldog.

8. Minél több odaadást, szeretetet, törődést, érzelmet és erőfeszítést fektet az empata a kapcsolatba, a személyiségzavaros párja annál inkább érzi, hogy teljesen uralja a kapcsolatot. Az empata szó szerint a személyiségzavaros fél dallamára táncol. Amíg az empata folytatja a személyiségzavaros megnyugtatását, addig lehetetlen bármilyen problémát realizálni a kapcsolatban. A probléma akkor jelentkezik, amikor az empata végül elér a töréspontig.

9. Végül az empata felemeli a hangját, mert nem bírja tovább a személyiségzavaros partner elnyomó viselkedését. Érzelmi szükségletei nap mint nap kielégítetlenek maradnak. Ez azért történik, mert a kapcsolatuk kezdetétől fogva azt hitte, hogy csak a partnere érzelmi szükségletei számítanak. Amikor végre megérti az empata, hogy az ő jólléte is számít, és emellett fel is szólal, azonnal önzőnek tűnik. A személyiségzavaros párjának pedig ez igencsak nem tetszik.

10. A személyiségzavarral élők figyelemre éhesek. Abból nyernek elégedettséget, ha mások tesznek-vesznek körülöttük. Az igényeiket viszont soha nem lehet igazán kielégíteni, soha nem lesznek elégedettek. Lehet, hogy más partnerhez költöznek, új vállalkozást indítanak, körbeutazzák a világot, új kreatív tevékenységbe fognak stb., de soha nem lesznek boldogok. Az empata nincs tudatában ennek a ténynek.

11. Amikor az empatából olyasmi tör elő, mint például "Az én érzéseim is számítanak", akkor a személyiségzavarral élő partner azonnal "őrültnek" címkézi az empatát, esetleg túldramatizálónak, rászorulónak, irányítónak, féltékenynek stb. nevezi, és az aggodalmait alaptalannak minősíti. Ez a fajta elutasító viselkedés az a taktika, amivel az empata elméje feletti kontrollt akarja megszerezni.

12. Az empata összezavarodik. Érthetetlen számára, miért is tanúsított ilyen magatartást. Elkezdi hibáztatni magát, és azon tűnődik, vajon egyáltalán méltó-e arra, hogy bárki is szeresse őt.

13. Ezen a ponton az empata nem képes megérteni, hogy csak manipulálják őt. A partnere mindent elferdít körülötte, és egy kiforgatott képet alkot a körülményekről, egy olyan képet állít az empata elé, amely az "igazságot" mutatja. Az igazság pedig nem más, minthogy neki van "igaza", és az empata az, aki rettenetesen "rossz" és "gonosz".

 14. Az empata megpróbál a párjával teljes őszinteséggel kommunikálni. A párja azonban igazolni fogja a saját viselkedését, és áthárítja a felelősséget az empatára. 

15. Ezen a ponton teljesen normális, hogy az empata elveszettnek, zavarodottnak és sértettnek érzi magát. Ám minden szívfájdalom ellenére az empatának nyugodtnak kell maradnia, és megvizsgálnia az önértékelését, hogy rájöjjön, hogyan válhatott ennyire védtelenné. Innen kezdődhet el az átalakulása.

16. Az empatának tudnia kell, hogy természeténél fogva gyógyító. Megvan benne a belső erő, hogy a megfelelő módon segítsen másokon, néha kötelességből, néha pedig akkor, amikor egyszerűen az élet ilyen helyzetekbe állítja. 

17. Az empatának fel kell ismernie azt a keserű igazságot, hogy nem mindenki érdemli meg a szeretetét, a törődését és a ragaszkodását. Nem mindenki mutatja meg valódi énjét, aki szorongónak és boldogtalannak tűnik. Vannak olyan emberek, akiknek baljós indítékaik vannak, és egészen másképp viszonyulnak a kapcsolatokhoz és az emberekhez, mint ahogyan ő gondolja. Nem mindenkiben bízhat meg rögtön, akibe beleszeret. 

18. Ebben a helyzetben az empatának rá kell jönnie, hogy ő is nagyon rossz helyzetben van, ami nem különbözik azoktól a helyzetektől, amelyekről a személyiségzavaros párja mindig is beszélt. De az empata esetében ez másképp lesz. Ő pozitív erőfeszítéseket fog tenni, hogy meggyógyítsa magát, míg a személyiségzavaros egyén nem fog így tenni.

19. Az empata számára ez fájdalmas ébredés lesz. Tanulni fog a tapasztalatból, ahhoz, hogy továbbléphessen. 

20. A személyiségzavarral élő párja pedig tovább fog lépni. Idővel talál majd egy másik áldozatot.

21. A személyiségzavarral élő fél úgy folytatja, mintha mi sem történt volna, és teljesen ártatlan lenne. Egy pillanatra sem fog emlékezni arra, hogy valaki mélyen és intenzíven szerette őt. Nem fog emlékezni arra az erőteljes kötelékre, amely egykor a másikhoz fűzte; egyszerűen továbblép, hogy máshol találja meg azt. Eljön majd az idő, amikor ráébred, hogy sem önmagához, sem más emberekhez nem tud kapcsolódni.

22. Az empata megerősödik, bölcsebb és óvatosabb lesz abban, kinek adja az idejét, a figyelmét, az érzéseit, az energiáját, a lelkét, a testét és a szeretetét.

A gázlángozás (angol szóval gaslighting) egy személy pszichológiai (tudatos, és van úgy, h nem tudatos) manipulációja, az, amikor valaki manipulatívan, szándékosan félrevezeti a másikat, megkérdőjelezve partnere valóságérzékelését. Például azt próbálja elhitetni a másik személlyel, hogy  "megőrült" vagy állandóan téved, esetleg mentálisan zavart, vagy teljesen rosszul emlékszik. A másik aztán valóban megkérdőjelezi önmaga ítélőképességét, elhiszi, hogy túlreagálja a dolgokat, nem bízik a saját véleményében, bocsánatot kér azért , amit mondott,  írt vagy tett, vagy már nem is mond inkább semmit sem, nehogy újabb támadás, ítélet érje. Egyre szótlanabb, lehangoltabb, zavarodottabb és magányosabb lesz.

Mit tehetsz?

- Megérted miért vonzóak számodra ezek a személyek.

- Megérted, hogy a kötődést a tudattalan mozgatja (lényünk 4-5%-a. Nem, nem 10% az a jéghegy csúcsa!) Ezért fontos önmagunkra látni, magunkon dolgozni, hogy minél kevesebb kárt tegyünk a másikban, vagy neki esélyt adjunk rá, hogy kárt tegyen bennünk, mert a párkapcsolat a leginstabilabb dolog a világon, hisz elképesztő energia szabadul fel benne. Ha fix képet akarsz a másikról, egyből ledobja a láncot a kapcsolat, mert a te képedet látod, nem őt. Lásd a másikat a maga valójában! 

- Tanulmányozod a személyiségzavarokat. Emellett megtanulsz különbséget tenni a valódi személyiségzavaros spektrum, a különféle személyiségszerveződés és a promiszkuitás között. (bővíted tájékozottságodat a hamis én/mohó Isten/felépített maszk alatti anya-gyermek kapcsolat, a szégyen, a félelem, a mortifikáció, a megfelelés, a teljesítménykényszer, a kudarc, az önértékelés, az eszményképek, a függőség, a kötődés, az üresség érzése, az énerő, az énszeretet, az önszabotázs, az eltúlzás stb. kérdéskörökben.)

- Tudd, hogy pl. a nárcizmus az egészséges önszeretet hiányából fakad, és ennek a fájó belső űrnek a kitöltésére irányuló erőfeszítésekből épül fel! A többi személyiségzavarra ugyanúgy jellemző, hogy az egyén önmagában nem érzi jól magát (állandó töltés, reakció, visszajelzés, figyelem, szeretet, öröm, szenvedély, kompenzáció, kiegészítés, pótlás, negatív vagy  pozitív érzések, netán dráma, izgalom stb. az igénye és forrása) és a pszichológia egyből társfüggővé is címkézi. Tudd, hogy két olyan fél, aki jól megvan magával, együtt is sokkal szebb dolgot teremt meg! 

- Felidézed, a szerelem milyen formáját tapasztaltad meg a múltban vagy tapasztalod most meg, beleértve az elsődleges fantáziát és az elköteleződést vagy függőséget, a társfüggőségtől az egymásrautaltságig.

- Ránézel mi a kapcsolatotok valósága, mik a projektált ideálok és mik a szándékaitok a szerelmi háromszög (szenvedély, intimitás, elköteleződés) aspektusai alapján.

- Elmélyülsz abban, hogyan is mentek végbe nálad és partnerednél a szerelem különböző fázisaiban megélt folyamatok – vágy/kívánság, rajongás, romantika/konfliktus, kizárólagosság, elköteleződés, eljegyzés, házasság és esetleg a kapcsolat felbomlása vagy a válás.

- Szeretettel és együttérzéssel kapcsolódsz azokkal, akik személyiségzavarok tüneteit mutatják, anélkül, hogy egészségtelen (szexuális) szerelmi kapcsolatokba bonyolódnál velük.

- Felismered az egészséges határok felállításának szükségességét, melyek megvédhetnek attól, hogy személyiségzavarral küzdő partnerekbe szeress bele. Ha gyakorlod a személyes határok kijelölését, nem durván, ám határozottan és finoman, akkor elérheted, hogy nem válsz többé mások következményévé (Ne válj olyan emberré, akivé nem akarsz, mert a másik projekcióit elhiszed, ne  válj a másik elvárásainak a következményévé!). Pl. kimondod: Szeretlek, de tudok neked nemet mondani.

- Belátod, ha nem tudsz határozott igent vagy nemet mondani, akkor nincsenek határaid, korlátaid viszont vannak.

- Bátran keresel szakmai segítséget.

- Megbocsájtasz magadnak és a partnerednek,  ha tudsz alkalmazol tudatos leválás technikát.

- Támogatsz másokat, akik személyiségzavarral élő partnerrel vannak vagy voltak párkapcsolatban, hogy ráláthassanak saját szükségleteikre, sebezhetőségükre, naivitásukra, tudatlanságukra, a balga együttérzésükre, valamint felismerjék az egészséges határok hiányát, és hogy a jövőben jobb döntéseket hozzanak.

- Tudatosítod, mit szeretnél most és/vagy a jövőbeni kapcsolataidban másképp csinálni.

- Biztonságosan kötődő partnerrel lépsz párkapcsolatra. Kapcsolódj egészségesebb emberekkel, közösségekkel! 

- Nem nézed fekete-fehéren, vagy nem címkézed szürkének, unalmasnak a nem személyiségzavaros, lehetséges jövőbeli partnereidet. Tudd, hogy minden ember érdekes, és izgalmas lehet!

- Előfordul, hogy mégis visszamész vagy érzelmileg nem bírod elviselni a másik hiányát, mert elhiszed, hogy valami megmagyarázhatatlan kötődés fűz hozzá, de már rálátsz a szerelem és bántás - oxitocin (szereted, kötődsz)  és kortizol (futsz vagy küzdesz) - koktél utáni hányingerre, és már nemcsak az eszeddel tudod, hogy ez függés, akkor tudatosíthatod, hogy ez egy biokémiai addikció, amiben a drogod a másik. Megvizsgálhatod magadban, mik az elvonási tünetek, és felismerheted, hogy ebben a kapcsolatban lehet, hogy sosem volt benne az igazi boldogság. Írj brutális őszinteséggel egy listát a legrosszabb élményeidről, a legnagyobbaktól a legapróbbakig! Ez a lista visszahúz a realitásba, ezáltal a valóságban fogsz tudni létezni, mert a lista emlékeztet rá, mi a valóság.

- Megérted, hogy a tanulási és gyógyulási folyamatod a saját tempódban fog történni, türelemmel vagy magad és a gyógyulásod felé. Az is lehet, hogy újra egy hasonló kapcsolatban fogod találni magad, de egyre rövidebb idő alatt fogod felismerni, miben vagy, és kilépni is könnyebben fogsz belőle.

- Ha úgy érzed, a személyiségzavaros fél már nincs rád hatással, vagyis nem adsz  érzelmi választ a viselkedésére, és egyre kevésbé fontos számodra, hogy megmagyarázd a realitást, vagy azon erőlködj, hogyan szembesítsd a tényekkel, akkor biztos lehetsz benne, hogy a gyógyulás útját járod! Menj tovább!

Filmajánló: Egy makulátlan elme örök ragyogása – Eternal Sunshine of the Spotless Mind (2004)

#pre-poszt tévedés #komplexicitás #személyiségzavar #önbecsülés #függőkapcsolat #empata #döntés #felébredés