ÉRZELEM-KERÉK
Az elsődleges érzelmek azok az érzelmek, amelyekkel azonnal, ösztönösen reagálunk egy adott helyzetre.
Lásd legbelső kör.
- Félelem (pl veszélyben érzem magam)
- Harag (pl. akadály, sérelem vagy igazságtalanság ér)
- Szomorúság (pl. veszteség, csalódás, elutasítás ér)
- Meglepődés (pl. váratlan, hirtelen, szokatlan dolog történik velem)
- Öröm (pl. sikerélmény, meglepetés ér, hálás vagyok, beteljesül a vágyam/szükségletem, megkönnyebbülök)
- Unalom (elszigetelt vagyok, érdektelen valami, nincs újdonság, nincs motivációm, nem köti le a figyelmemet a dolog)

A sebezhetőségünkkel összefüggő és gyakran tudattalan érzéseink, az elsődleges érzelmi reakcióink alatt bújnak meg. Az elsődleges érzelmek ezeket eltakarják és védelmezik, így nehezen kerülnek a felszínre.
A rejtett tudattalan dimenziók okozzák az önmagunkkal és a másokkal való kapcsolódási képesség sérülését és az ebből következő meggyengült elevenséget, vitalitást, életteliséget. Ezek találhatók meg a legtöbb pszichológiai nehézség és sok fiziológiai kihívás hátterében is. Sajnos gyakran nem vagyunk tudatában ezeknek a belső akadályoknak, amelyek korláznak bennünket abban, hogy megtapasztaljuk a kapcsolódást, a szeretetet, az életteliséget, vagy értelmet adjunk életünknek és célkitűzéseink legyenek.
Ezek az elakadások a fejlődési traumákra, a sokkra, az ezekhez kapcsolódó idegrendszeri diszregulációkra, a kötődési zavarokra és az identitás torzulására válaszul alakultak ki.
Hogy is van ez kapcsolati szinten?
Az a valaki, akinek megvan az ereje ahhoz, hogy vonzzon minket és boldoggá tegyen, annak megvan az ereje sajnos ahhoz is, hogy felbosszantson minket és boldogtalanná tegyen, amikor is régi gyermekkori sebeket szakít fel, vagy olyan kihívások elé állít minket, melyek kívül esnek a komfortzónánkon, a látókörünkön, meghaladják a felfogásunkat, vagy amelyek felett könnyen elveszítjük az irányítást.
* A jó hír az, hogy önreflexióval, idővel és megfelelő mennyiségű gyakorlással észre tudjuk venni a különbséget a reakcióinkban és az önismeretünkben, azáltal, hogy új kompetenciát fejlesztesztünk ki.
Majd továbbfejlődve, vagyis a személyiségünkbe integrálva mindezt, jóval mélyebb összhangba kerülünk a valódi énünkkel, a lényegünkkel, és a párunkkal is.
Az integrál párkapcsolatot gyakorlók számára az érzelmi triggerek ezért is hatalmas lehetőségek arra, hogy tanuljanak egymástól, meggyógyítsák tudattalanjukat, növekedjenek minden fejlődési vonalon, és (akár) együtt érjék el a felébredést.
* Martin Ucik: Integrál párkapcsolat a gyakorlatban - XVIII. és XIX. modul
